Beszippant, mint egy fekete lyuk
Eleinte semmi sem olyan egyértelmű és átlátható, hogy azonnal kapcsoltam volna: valami nagyon nincs rendjén. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a rejtett nárcisztikus - ahogy a nevében is benne van- rejtőzködik. Ami azt jelenti, hogy a kapcsolat elején nem mutatja meg valódi működését. Ám visszatekintve, áldozati státuszát már a kezdetek kezdetén hangsúlyozta.
Ez az ember valláskárosultnak tüntette fel magát. Nagyon sokáig a Jehova Tanúi gyülekezet tagja volt. Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy valóban valláskárosult (is), de ez önmagában nem predesztinálja a tagot arra, hogy gonosz módon viselkedjen.
Előttem nem volt kapcsolata. Igen, ez már gyanús lehetett volna, hiszen egy 41 éves emberről beszélünk (megismerkedésünkkor volt 41 éves), de senkit nem ítélek el azért, mert nem a társadalmi elvárásoknak, trendeknek megfelelően alakult az élete. Ez persze nagyon szimpatikus volt számára.
A felismerések lassan szivárogtak be, melynek egyik oka a köztünk lévő 263 km volt, valamint azok a manipulációk, melyeket alkalmazott.
A manipuláció egyik lényeges eleme, hogy a manipulált ember ne lásson tisztán. Félrevezetések, hazugságok tömkelegével lesz táplálva a manipulált személy, amellett, hogy időnként a bántalmazó képes normális módon viselkedni. Ez pont elég ahhoz, hogy zűrzavart keltsen az áldozat fejében, aki folyamatosan racionalizálni igyekszik a bántalmazó viselkedését.
Olykor nehéz felismerni, beismerni (kiváltképp rejtett nárcisztikus bántalmazás kapcsán), hogy bántalmazott személy vagyunk.
Persze később egyre világosabbá váltak dolgok, de akkor már benne voltam a javába és mindig találtam kifogást a viselkedésére: konfliktuskerülő, éretlen, nem tud problémát kezelni, stb. , de soha nem állt össze a kép. Nyilván ez a tagadás része is az áldozat szempontjából.
Szeretném kiemelni, hogy a bántalmazót semmi nem mentesíti a bántalmazás ténye alól. Legkevésbé az áldozat jóindulata, empátiája, esetleges naivitása.
A rejtett nárcizmus tényleg alattomosan kúszik előre egy kapcsolatban, elképesztő zavarodottságot keltve az áldozatban, aki annyi, de annyi kétellyel, kérdéssel, fájdalommal fogja magát szembe találni, ami rendkívül komoly mennyiségű energiát szippant el tőle. Egyszer csak azon kapja magát, hogy minden gondolata akörül forog, hogy mi ez az egész, hogyan tudna változtatni dolgokon, miben kellene neki változnia, hogy más legyen a kapcsolat. Ez mindaddig így lehet, amíg nem ismerjük fel, hogy mivel van dolgunk. Az elején egész egyszerűen nem derül ki, hogy veszélyes emberrel van dolgunk, csak akkor, amikor már fájdalmat okozott. És ha egyszer megtette, akkor mindenki biztos lehet benne, hogy újra és újra meg fogja tenni.
Valódi működésük felismeréséhez idő kell. A kapcsolat elején kedves volt, zavarba ejtően sokat ajándékozott. (Ma már azt is tisztán látom, hogy a vásárlási kényszere miatt az adakozásaival elsősorban a saját függőségét elégítette ki, és alárendelő kapcsolatot alakított ki.)
Amikor
időt, energiát nem sajnálva meg akartam érteni, hogy egy-egy viselkedés mögött
mi állhat, a legnagyobb hibát követtem el! A bántalmazás elfogadására nincs, nem lehet magyarázat!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése