Ugrás a fő tartalomra

Milyen egy rejtett nárcisztikus ember? Hogyan működik?


  

A kezdet 



Történetem három évvel ezelőtt kezdődött. Akkor ismerkedtem meg azzal az férfival, akiről mára már tudom, hogy rejtett nárcisztikus. Ma már azt is tudom, hogy a rejtett nárcizmus a nárcizmus legveszedelmesebb, legnehezebben felismerhető válfaja. Manipulációs technikáiban hasonló eszköztárral bír, mint a nyílt nárcisztikus, de alapvető különbség van a két nárcizmus megjelenése között.


Nagyon sokáig nem állt össze a kép, hogy mivel van dolgom, mert nem láttam át egészében a jelenséget. Egy videó megtekintése után (ami a csenddel verésről szól) ástam bele magam a témába, mert akkor és ott döbbenetesen félelmetes élményem keletkezett, hiszen egy vadidegen fogalmazta meg a saját érzéseimet. Ez az ember maga is nárcisztikus személyiségzavarban szenved, tehát a leghitelesebb forrás a témát illetően.  
Aztán egyre inkább körvonalazódott a helyzet, egyre több felismerésem született és döbbentem rá, hogy egy bántalmazó kapcsolatban voltam, és a bántalmazó fél rejtett nárcisztikus. Hiszen ennyi véletlen nem lehet. Véletlenül nem hasíthatnak belém ilyen mélyen felismerések, amikor a jellegzetes manipulációs eszközök gyakorlásának nyomait viseli a lelkem.  Mert szögezzük le, hogy elképesztő rombolást hajtanak végre egy másik emberben az elvtelen, módszeres mérgezést alkalmazó bántalmazók.




Aki itt jár és olvassa ezt a bejegyzést, nagyon valószínű, hogy számtalan tudományos, kevésbé tudományos forrásból informálódott már a témával kapcsolatban. Szóval mellőzném a definíciót, és személyes élményeim mentén osztom meg tapasztalataimat a rejtett nárcisztikus működésével kapcsolatban, ami kizárólagosan, de mégis univerzálisan arra az emberre vonatkozik, akivel nekem dolgom volt. Természetesen mindig vannak egyéni eltérések vagy olyan pontok, amik elbizonytalaníthatják az embert, hogy tulajdonképpen kivel, mivel is van, vagy volt dolga, de a fő vonulat annyira tipikus, hogy általában AHA élményt vált ki az érintett félből.
Egyes kutatók, terapeuták, akik a téma szakértői, azt állítják, hogy gyakorlatilag egymás klónjai, azért is nagyon hasonló a működésük. Nyilvánvalóan, mint személyiségtorzulás, ennek is megvannak a maga sajátos kritérium, ami szintén meghatározó. Tapasztalataim  megegyeznek ezekkel a szakmai kritériumokkal.
Ezen témának az egyik érdekessége, hogy az esetek döntő többségében a bántalmazott fél járja körbe a területet, feltérképezvén a jellegzetes vonásokat, tüneteket, esetleg egy terápia részeként derül ki, hogy mivel is volt dolga a páciensnek. De olyan is előfordulhat, hogy soha nem derül ki a bántalmazott fél számára, hogy nárcisztikus bántalmazás áldozata lett.   
Azt le kell szögeznünk, hogy  veszélyes az ilyen fajta címkézés, de sok esetben nem marad más lehetőség. Hogy megértsünk valamit a megérthetetlenből, a nyakunkba fogjuk venni a világhálót, és a jellegzetes viselkedési minták miatt rövid időn belül szembetaláljuk magunkat a nárcizmussal. Mert igenis számtalan kérdése lesz az embernek, amire a nárcisztikustól nem fog választ kapni. Tudjuk, hogy a nárcizmus egy skála és a legvégén helyezkedik el a nárcisztikus személyiségzavar.  Egyáltalán nem biztos, hogy laikusként el tudjuk helyezni ezen a skálán az emberünket,  mellesleg azt gondolom, hogy nem is kell. A bántalmazás tényén, az általuk elkövetett gazságokon semmit nem változtat, hogy csak vonásokat mutat, vagy már személyiségzavarról beszélünk.    


Milyen volt az a  rejtett nárcisztikus, akivel nekem dolgom volt? 


Pontosan tudom, hogy a környezete nem tudja róla, hogy bizonyos kapcsoltaiban bántalmazó. Nem sejtik, hogy valójában hogyan működik, hiszen álcázza magát, rejtőzködik. Álarcot visel, és kaméleon módjára viselkedik, vagy egész egyszerűen a háttérbe vonul és megfigyel, majd passzív-agresszív módon reagál, ha vélt vagy valós sérelem éri.
Semmit nem vállal nyíltan. Kizárólagosan passzív-agresszív módon reagál, és ezt a végletekig kegyetlen módon alkalmazza. Félénk, visszahúzódó, gátlásos, szerény ember benyomását kelti. Keveset beszél, szorongó, önbizalom- hiányos, érzékeny, de a szó nem jó, nem nemes, nem pozitív értelmében érzékeny. Irigy. Mindenre, és mindenkire, de ezt sem fejezi ki nyíltan. Patológiás hazudozó. Bárkinek, bármikor, bármiben képes hazudni. Ha lebukik, arcátlan módon tagad bizonyítékok ellenére is. Bármennyire is döbbenetesen hangzik, de a saját hazugságaiért, amikor szembesítettem azokkal, engem vont felelősségre és megfélemlített.
Vélt vagy valós sérelmeiért bosszút áll. Természetesen ezt is a háttérből irányítva, manipulatív módon teszi. Áldozatnak állítja be magát.  Általában, és különösen a családtagjairól, rossz véleménnyel van az emberekről, ezzel is erősítve önmaga áldozatszerepét, mert előszeretettel  sajnáltatja magát. Bárminemű kritikát elképesztő nehezen visel. Ha kritikus észrevételem volt, arra verbális agresszióval reagált. Olyan durva volt a reakciója, hogy azzal szintén megfélemlített. Egy nárcisztikus ember számára a kritika bármely formája tűrhetetlen.

A csenddel verés az egyik legnagyobb fegyvere. Ez egy pszichológiai hadviselés részéről, melyet szadisztikus módon, életvitelszerűen alkalmaz. Súlyosan kárós hatásai vannak az áldozatra nézve. Szeretném mindenki figyelmét felhívni (LEGINKÁBB ÖNMAGAMBAN TUDATOSÍTANI), hogy a csenddel verés kimeríti a lelki bántalmazás fogalmát. Ha valaki módszeresen, rendszeresen alkalmazza, akkor azt határozottan kínzásnak nevezhetjük.
Projektál. Saját hibáit másokra vetíti, jellemzően a befeketítő hadjáratában, amikor leértékeli áldozatát önmaga és a környezete előtt. Az áldozatot azon  tulajdonságokkal ruházza fel, mely rá jellemző. Gond nélkül szerepet cserél. Ő lesz a bántalmazott, az áldozat pedig a bántalmazó.
Mint a legtöbb személyiségzavarban szenvedő ember ő is rendelkezik függőségekkel. Kettőről bizton tudok: vásárlási kényszer, és pornófüggőség.

A rejtett nárcisztikus ember elképesztő módon téveszti meg a környezetét. Elhitette, hogy egy kedves, gondoskodó, jóindulatú, félénk ember. De nem az!  Ezek a fogalmak rettentő messze állnak a valóságos személyiségétől. Kétségtelenül el tudja játszani, de egy idő után ki derül, hogy színjátékot játszik akkor, amikor jónak tünteti fel magát. Ha valaki megismer egy ilyen embert, előbb gondolja, hogy hiperérzékeny, mint azt, hogy nárcisztikus. A rejtett nárcizmus felismerése nem egyszerű feladat. 


Számomra  ez a videó megtekintése  rendkívül mély, keserű felismerést hozott, mert a csenddel verések során  pontosan azt éltem meg, ami itt elhangzik.


Forrás: youtube.com





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Itt a vége, fuss el véle!

A nárcisztikus kapcsolatból nagyon nehéz kiszabadulni. Akkor is ha a bántalmazó lép ki, és fordított esetben is, ha a bántalmazottnál szakad el a cérna és dönt úgy, hogy lezárja a kapcsolatot. Én mindkettőnek részese voltam, mindkét eshetőséget megtapasztaltam. Végül a nárcisztikus a tőle várható legjellemtelenebb módon állt tovább, és pont úgy viselkedett, ahogyan az a szakirodalomban le van jegyezve. Negyven négyéves férfi létére nyilvános önsajnáltatásba kezdett és elemi erővel vetette bele magát az áldozat szerepébe. Szóra sem méltattam, hiszen ez a viselkedés nyilvánvalóan nem rólam szólt, bár felém irányult, de már nem reagáltam rá. Abszolút éretlen, primitív viselkedési mód egy felnőtt embertől. (Talán ezen a ponton lehetnek különbségek a bántalmazó intellektusának függvényében, de ezt nem tudom pontosan.)     A legnagyobb ajándék, amit adhatott, hogy elment! Három évig bántalmazott és egész egyszerűen nem ismertem fel, hogy egy kóros viselkedés...

Csenddel verés

  AKI  KÉPES KISÉTÁLNI  EGY  ADOTT  HELYZETBŐL ANÉLKÜL, HOGY BÁRMIT  IS  ÉREZNE A MÁSIK  EMBER IRÁNT, AZ ÁLTALÁBAN PATOLÓGIÁS SZEMÉLYISÉGGEL BÍR.   A csenddel verés a nárcisztikus manipuláció egyik legdurvább eszköze! Ez a tipikus passzív-agresszív viselkedés sokkal rombolóbb, mint a nyílt agresszió. A módszer érzéketlen és kegyetlen. A nárcisztikus bántalmazó bármikor, bármilyen helyzetben képes bevetni ezt, mintegy terrorizálva vele a másikat. Neki nem számít, hogy a legnagyobb bajban vagy és szükséged volna rá, akkor is csendet rendel el, és szándékosan elérhetetlenné teszi magát. A csend, a bántalmazás egyik legagresszívebb formája. Kontroll gyakorlás, lenézés, egyetlen szó elhangzása nélkül.  Össze sem tudnám számolni, hogy a három év alatt hányszor alkalmazta velem szemben ezt a bántalmazóm. Egy alkalommal 1,5 hónapig tartott a büntetés. Történt, hogy egy délután összevesztünk, mert valami manipulációs, gázlán...