Elszigetelés

Az elszigetelés egy furcsa módját éltem meg

Annyira beszűkültem a bántalmazóval való kapcsolatomban, hogy nem igazán „láttam”, „hallottam” kifelé. Az összes érzékszervemmel arra koncentráltam, hogy értelmet találjak a dolgoknak, amiben részem volt. Minden energiámat felemésztette az az igyekezetem, hogy megértsem, átlássam a viselkedési módját. 

Én úgy hiszem, ez is egy formája az elszigetelésnek. Befelé fordul az ember, majd önmagába zuhan, és mire rájön, hogy mi történik vele, már el is készült a magány egy nagyon furcsa receptje. 

A recepthez való alapanyagokat a bántalmazó biztosítja. Mindenféle össze nem illő cuccot ad, hogy készíts belőle valami különleges finomságot. Te igyekezni fogsz, kreatív leszel, erődet túlszárnyalva a legjobbat szeretnéd kihozni abból, amit kaptál, de nem fog sikerülni. Nem sikerülhet. Túl sok a keserű hozzávaló, ami annyira áthat mindenen, hogy lehetetlen elnyomni az ízét. Kóstolgatod a főztödet, ízesíted, hozzáadsz ezt-azt, végül cukormázzal öntöd le.  Egy darabig fogyasztható lesz ez a túlízesített massza, de a keserű íz utat tör mindenen át, és újra az fog dominálni. A bántalmazó pedig bűntudatot fog kelletni benned, hogy ő mindent biztosított számodra, minden adott volt, és te nem tudtál élni a lehetőséggel. De nem áll meg a bűntudatkeltésnél, meg is fog büntetni.  

Újra és újra neki lódulsz. Nem adod fel, mert még erős, és kitartó vagy, de időközben  már „megvakultál”, és „siket” is lettél, így tapogatózva csinálod tovább, amit csinálsz. Köszönetre, hálára ne is számíts, csak morzsákra, amiket egyre ritkábban dob eléd a nárcisztikus bántalmazó. Nagyon szűkmarkúan ad magából.
Nekem mindvégig megmaradt az az érzésem, hogy bizonyos értelemben nem megközelíthető. Nem megismerhető, nem kiismerhető, senkit nem enged a felszín mögé. Nincsenek önmagán túlmutató érzései, de nagyon igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy van neki. Valami furcsa, megfoghatatlan üresség is jellemezte. Gyakran minden ok nélkül, különös intenzitással jelentkezett nála ez a nyugtalanító üresség, ami mellé társult egy látható, de nem megmagyarázott feszültség. (Mint egy függő, amikor elvonási tüneti vannak. És lehet, hogy tényleg elvonási tünetei voltak....) 

A gondolatokat behálózzák, elárasztják a kapcsolati problémák, és az áldozat rengeteg erőfeszítést tesz, hogy átlássa a helyzetet. De magára lesz hagyva ezzel a tehetetlenséggel, mely egy állandó lelki bizonytalanságot, elszigetelődést eredményez.