Rejtett Nárcisztikussal Kapcsolatban

‌Előszó ‌ A születés nehéz és gyötrelmes folyamata csak kezdete egy küzdelmes, de rendkívül érdekes, izgalmas életnek, melynek csak a halál vet véget. Ám nagyon úgy tűnik, hogy ez a világ idő előtt kimondta maga fölött az ítéletet. Majdcsak érkezik valami megváltás -szerűség, bízhatunk ebben is. Időről időre felröppen a hír, konkrét dátummal megjelölve, hogy itt sopánkodik a világvége. Bizonyos körökben ilyenkor nagy izgalom veszi kezdetét.   Távol áll tőlem, hogy bedőljek ezen kósza híreszteléseknek, nem vagyok fogékony ilyen dolgokra, de figyelem azokat, akik Isten tudja honnan, miből táplálkozó meggyőződésből, hitből, nyers erőből, ostobaságból elhiszik, hogy a beharangozott időpontban megsemmisülünk. ‌ Úgy hiszem titkon a megváltást remélik. Ki nehéz sorsa miatt, kinek épp jól jön, mert hadban áll valakivel és gyáva megvívni a harcot ellenfelével, kinek azért kell, mert erőtlen, hogy önmagáért felelősséget vállaljon. Közös jellemzőjük, hogy önmaguk elől menekülne...

A megtévesztés mesterei Kik ők valójában? Hogyan ismerjük fel ebben a különös jelmezbálban azokat, akik farkas mentalitással nem átalkodnak bárányjelmezt ölteni?  És egyáltalán miért teszik?  Van, aki nem éri be pusztán a báránybőrrel, bővíti a repertoárt és még a nyuszi jelmezzel is megbirkózik, magára erőszakolja azt. Pedig olyan nagyon szűk rá, olyan nagyon más az az élőlény, mint ő. Ám a farkas tudja, hogy a nyuszit és a bárányt is kedvelik az emberek. A cél szentesíti az eszközt alapon átformálja magát, ideiglenesen átszellemül, hogy belemászhasson a nyuszika vagy a bari bőrébe. Belehelyezkedni nem tud, mert képességei nem teszik azt lehetővé. Csak arra képes, hogy megtévesztés céljából belepréselje magát az álruhába.  Nyúlszívű kezes báránnyá szelídül, de egy idő után kényelmetlenül fogja magát érezni ebben a hacukában, mert szorítja őt. Álruhájában elvegyül a tömegben, és máris kezdődhet a vadászat. Igaz, kicsit feszeng, mert azzal a hiteltelenség...